A konvergens gondolkodás az, amikor egyetlen jól definiált megoldásra koncentrálunk. Nehéz kognitív feladatok, és komplex problémák megoldása során használjuk, így egy erősen fókuszált állapot szükséges hozzá. Az élet sok területén hasznos, ha jók vagyunk benne. Többek között a kreatív alkotási folyamathoz is elengedhetetlen. Hiába van sok jó ötletünk, ha nem tudjuk azokat strukturálni, és odafigyelve a részletekre konkrét megoldássá alakítani. A jó benne az, hogy fegyelmezett munkával ez is fejleszthető.
A fókusz menedzselése
Számomra akkor nyílt ki igazán a világ, amikor egyetemre, majd szakkollégiumba kerültem. Rájöttem, hogy millió érdekes dolog van, amivel érdemes lenne foglalkozni. Szerettem volna minél több mindent megtanulni, megérteni, elsajátítani. Sok területen szerettem volna jobb lenni. A gond az volt, hogy mindenre nem volt idő. Az idő menedzselés jó és szükséges dolog, de csak eleinte lehet időt nyerni vele. Azonban van egy dolog, amivel igazán másik szintre lehet emelni a teljesítményünket, és ez a fókusznak menedzselése. Ez az, amivel a legtöbb időt lehet nyerni.
A fókusz törékenysége
Minél tovább tudunk egy dologra koncentrálni, minél kevesebbszer terelődik el a figyelmünk, annál hamarabb tudunk végezni egy feladattal. A probléma az, hogy az agyunk jó érzéssel jutalmaz meg minket, ha új dolgok felé tereljük a figyelmünket. Egyrészt azért, mert nagyon szereti, amikor új információ, vagy erősen stimuláló impulzus érkezik. Ilyen impulzusokat kifejezetten nagymértékben nyújt a közösségi média, ami így komoly függőséget tud okozni.[1] A gond az, hogy, minél több ilyen stimulus ér minket innen, annál erősebb késztetés lesz bennünk arra, hogy újra erre tereljük a figyelmünket, és annál nehezebben tudunk fókuszáltak maradni.
Ugyanakkor a kellemes érzések is könnyen meg tudják törni a fókuszt. Hogy miért? Amikor hozzájutunk valamihez, ami örömöt okoz – legyen az étel, ital, nikotin, egy applikáció megnyitása – gyorsabb ütemben kezd el dopamin felszabadulni az egyik fő dopaminerg idegpályán, a mezolimbikus útvonalon[2]. Emiatt szokták ezt jutalmazási rendszernek (reward pathway) is nevezni. Sőt, pontosan ugyanez történik már akkor is, ha csak ezekre a dolgokra gondolunk. Így arra is folyamatos késztetés van bennünk, hogy a pillanatot otthagyva kellemes gondolatokban merüljünk el. Ez van, hogy jó, mivel a dopaminnak ezen idegpályán való szintézise vesz rá arra, hogy többet akarjunk valamiből, és tegyünk érte. Ez az, amit a köznyelvben motivációnak nevezünk, ugyanakkor ez okozza a függőségeket is.[3]
Elménk megnyugtatása
A focused attention meditáció egy mentális gyakorlat, amivel elménk egy kevésbé stimulált állapotba kerül. Egy kevésbé stimulált elme pedig nem fog vágyakozni erős impulzusokra, és kevésbé lesz arra késztetve, hogy keresse azokat. A gyakorlat abból áll, hogy figyelmünket, érzékelésünket egy adott pontra koncentráljuk, és ott tartjuk 10-20 percig. A leggyakoribb formája, hogy leülünk, becsukjuk a szemünket, és csak a légzésünkre figyelünk, akár számoljuk is azt. Ha eltéved a figyelmünk, akkor visszatereljük, és folytatjuk tovább.
Számos kutatás mutatta már meg, hogy a meditálás segít szabályozni, visszairányítani, hosszan fenntartani a figyelmet, és menedzselni az érzéseket és külső impulzusokat.[4] Egy tanulmány szerint már napi 13 perc meditálás is fejleszti a figyelmet, a memóriát, a hangulatot, és az érzelmi kontrollt.[5] A tevékenység át is formája az agynak azon területeit, amely az aggódáshoz, gondolataink véletlenszerű elkalandozásához és a gyenge figyelemhez köthető.[6] Mindez pedig a függőségek leküzdésében is segít azzal, hogy növeli az önkontrollt, és a tudatosságot.[7]
A mindfulness jelentősége a sportban
Sokak szerint minden idők legnagyobb NBA játékosa, és egyik legnagyobb sportolója Michael Jordan. Az ő játékát is nagyban segítette az, hogy minden nap meditált. Hogy hogyan? Munkamorálja, kitartása, a játék iránti szenvedélye mellett mentális keménysége[8] volt az, ami a sportág legnagyobbjává tette. A legmagasabb szinten sok múlik azon, hogy valaki hogyan tudja kezelni a nyomást, kizárni a külső zajokat, mennyire engedi, hogy megbénítsák a félelmek, és mennyire tud tiszta fejjel bízni a saját ösztöneiben. A mentális keménység lehetővé teszi, hogy valaki konzisztensen fókuszált, magabiztos és kontrollált tudjon maradni nagy nyomás alatt, és meg tudjon birkózni a profi sporttal járó életstílus minden kihívásával.[9] A meditálás pedig éppen ezt, a fókuszáltság és a tisztánlátás megőrzésére való képességet fejleszti.
Phil Jackson titkos fegyvere
Phil Jackson 11 NBA bajnokságot nyert, ami a valaha volt legtöbb a liga történetében. Vezetői filozófiájában meghatározó szerepe volt a Zen Buddhizmusnak, így MJ és Kobe is az ő hatására tanult meg meditálni. A legendás edző a Chicago Bullsnál majd a Los Angeles Lakersnél is egy külön embert alkalmazott, aki mindfulness meditációra tanította a játékosokat.[10] Ő volt az, aki segített MJ-nek kezelni a külső tényezőket, hogy meccseket tudjon nyerni azokkal az utolsó másodperces dobásokkal. Viszont nem a negatív dolgok kitörlésével, hanem azok elfogadásával. Mindazok tudatában lenni, észrevenni, megfigyelni, lecsendesíteni az elmét, ahogy erről az előző cikkben is szó volt. MJ a híres utolsó dobása[11] után beszélt arról, hogy amint ebbe az állapotba kerül, „a tömeg elcsöndesedik, a dolgok elkezdenek lassan mozogni, a pálya jobban láthatóvá válik, látszik, hogy a védelem mit akar csinálni, és abban a pillanatban kirajzolódik a lehetőség”. Azt mondták róla, hogy mindig jelen volt, és soha nem engedte, hogy a fejébe kerüljön az, amit nem tudott kontrollálni.
Sokak számára nem lesz meglepő a jellegzetes gólöröme alapján, hogy a fociban ki az, aki hasonlóan elengedhetetlennek tartja az ilyen típusú felkészülést. Erling Haaland többször is beszélt már a meditálás iránti szenvedélyéről, és arról, hogy ez segít neki önmaga megnyugtatásában és a stressz kezelésében. Szerinte ez az, ami tényleg működik nála. Az előző szezonban valóban nem töltött sok időt stresszeléssel, hanem megdöntötte a Premier League gól rekordját, és triplázott a Manchester Cityvel. Ilyet angol csapat utoljára 1999-ben vitt véghez.
Vissza a kreativitáshoz
Ha kifejezetten a kreatív gondolkodás fejlesztése a cél, akkor érdemes az előző cikkben említett open monitoring- és a focused attention meditációt egymás után csináni az előbbivel kezdve. Persze szinte mindegyik mindfulness meditáció ennek a két módszernek a kombinációja, és talán amúgy is érdemesebb először egy vezetett meditációval kezdeni. Ehhez számos applikáció és Youtube videó közül lehet választani.[12] A meditálás akkor hasznos igazán, amikor egy napi rutin részévé tud válni. Ez a cikk pedig éppen ennek eléréséhez nyújt hasznos útmutatást.
A focused attention meditáció tehát segít abban, hogy hosszabb ideig is képesek legyünk intenzíven fókuszálni egy adott problémára. Ha nem kontrolláljuk a fókuszunkat, akkor a világ fogja kontrollálni azt helyettünk. Viszont amennyiben képesek vagyunk menedzselni a fókuszunkat, akkor több dolgot tudunk majd kontroll alatt tartani, és így több időnk marad majd, mint gondolnánk. És amúgy is, minél gyakrabban tudunk jelen lenni a pillanatban, annál többet fedezhetünk fel a világ apró csodáiból…
Cikksorozat
- 1. A kreativitás neurokémiája
- 2. Az open monitoring meditáció és a divergens gondolkodás fejlesztése
- 3. A focused attention meditáció és a konvergens gondolkodás fejlesztése
Hivatkozások
- Basso, J. C., McHale, A., Ende, V., Oberlin, D. J., & Suzuki, W. A. (2019). Brief, daily meditation enhances attention, memory, mood, and emotional regulation in non-experienced meditators. Behavioural brain research, 356, 208-220.
- Bressan, R. A., & Crippa, J. A. (2005). The role of dopamine in reward and pleasure behaviour–review of data from preclinical research. Acta Psychiatrica Scandinavica, 111, 14-21.
- Garland, E. L., & Howard, M. O. (2018). Mindfulness-based treatment of addiction: current state of the field and envisioning the next wave of research. Addiction science & clinical practice, 13(1), 1-14.
- Hölzel, B. K., Lazar, S. W., Gard, T., Schuman-Olivier, Z., Vago, D. R., & Ott, U. (2011). How does mindfulness meditation work? Proposing mechanisms of action from a conceptual and neural perspective. Perspectives on psychological science, 6(6), 537-559.
- Jones, G., Hanton, S., & Connaughton, D. (2002). What is this thing called mental toughness? An investigation of elite sport performers. Journal of applied sport psychology, 14(3), 205-218.
- Sood, A., & Jones, D. T. (2013). On mind wandering, attention, brain networks, and meditation. Explore, 9(3), 136-141.
- Sun, Y., & Zhang, Y. (2021). A review of theories and models applied in studies of social media addiction and implications for future research. Addictive behaviors, 114, 106699.
- Tang, Y. Y., & Leve, L. D. (2016). A translational neuroscience perspective on mindfulness meditation as a prevention strategy. Translational behavioral medicine, 6(1), 63-72.
- Tsai, S. Y., Jaiswal, S., Chang, C. F., Liang, W. K., Muggleton, N. G., & Juan, C. H. (2018). Meditation effects on the control of involuntary contingent reorienting revealed with electroencephalographic and behavioral evidence. Frontiers in integrative neuroscience, 12, 17.
[3] Andrew Huberman (Stanford Egyetem) összefoglalója a motiváció neurokémiájáról.
[4] Hölzel et al. (2011), Tang & Leve (2016), Tsai et al. (2018)
[8] Tim Grovertől idézve, aki 15 évig dolgozott Michael Jordannel, és számos atlétát, vezetőt, üzletembert segített abban, hogy a legmagasabb szinten tudjon teljesíteni.
[10] Ő George Mumford volt, aki később a “The Mindful Athlete” című könyvében írt munkájáról.
[11] 1998-ban a Utah Jazz ellen ezzel nyerte meg hatodik bajnokságát.
[12] Nekem a Headspace segített a legtöbbet ezeknek a dolgoknak a megtanulásában.
0 hozzászólás