1. Az összeomlás és annak mértéke
A kriptovalutákat mindig is nagy volatilitás, erőteljes emelkedő és gyengülő trendek váltakozása, spekulatív buborékok jellemezték. Ugyanakkor a 2021. novemberi csúcs utáni gyengébb teljesítmény, különösen a 2022. májusi és júniusi összeomlás még a kriptók esetén is extrémnek számít. Az azóta eltelt időszakban a kriptopiacokon ugyan csökkent a volatilitás, de nem mondhatjuk, hogy a kriptók újra erőre kaptak volna, sőt, a legnépszerűbb kriptovaluta, a Bitcoin azóta újabb mélypontra jutott szeptember 6-án, a 2021. november 8-i csúcshoz képest értéke 72%-át elvesztette.
Más népszerű kriptovaluták sem voltak sikeresebbek ebben az időszakban, erre mutatunk példákat a következő táblázatban (minden esetben a 2021. november 8. után 2022. szeptember 6-ig elszenvedett veszteséget mutatjuk be):
| Kriptovaluta | Veszteség |
| Ethereum | -68% |
| Cardano | -78% |
| Solana | -88% |
| Dogecoin | -79% |
| Binance Coin | -60% |
| Litecoin | -76% |
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy már az USA pénzügyminisztere, Janet Yellen is a digitális eszközök kockázatosságára figyelmeztetett szeptember 16-án. A legdrasztikusabb összeomlás a Terra nevű stablecoin [1] és testvérvalutája, a Luna esetén következett be. A Terra esetén tarthatatlanná vált a rögzítés, június végére már kevesebb, mint 1 centet ért a célként kitűzött 1 dollár helyett, a Luna pedig szinte teljesen elértéktelenedett a május eleji 80 dollár körüli árról.
A Terra alapítója, Do Kwon, augusztus közepén elismerte felelősségét és nem zárta ki a bennfentes kereskedés lehetőségét sem, ugyanakkor a kriptovaluták kapcsán gyakori vádat, a
pilótajátékot [2] visszautasította. Ennek ellenére elfogatóparancs van ellene érvényben, korábbi befektetői csalással vádolják. A továbbiakban a kriptopiac összeomlásának okait kíséreljük meg feltárni.
2. Az összeomlás okai
A kriptovaluták nem rendelkeznek hagyományos fundamentális háttérrel, így árfolyamukra főként a spekulatív tendenciák, illetve a közvetlenül a kriptovalutákhoz kapcsolódó hírek (például szabályozási vagy a kereskedési platformokhoz köthető változások) hatnak, de bizonyos esetekben a makrókörnyezet is befolyásolja őket, ahogy azt látni is fogjuk. Ez egyrészt megmagyarázza a magas volatilitást, másrészt ebből azt is észrevehetjük, hogy bőven volt/van ok a zuhanásra.
2.1. Csökkenő kockázati étvágy, makrogazdasági problémák
Idén február végén kitört az orosz-ukrán háború és sajnos azóta sem rendeződött a konfliktus. A háború elsősorban az emberiség tragédiája a rengeteg áldozat miatt, de a gazdasági hatásaitól sem tekinthetünk el. A fegyveres konfliktus nagymértékben növelte a félelmet és bizonytalanságot az élet szinte minden területén, nincs ez másképp a befektetések esetén sem, a tőkepiacok ráadásul gyakran túl is reagálják az eseményeket. A bizonytalanság és a félelem növekedésével csökken a kockázatéhség, ami igen kedvezőtlen a rendkívül kockázatos kriptovaluták szempontjából.
Ugyanilyen irányba hat a világszerte megjelenő növekvő infláció és a további inflációs félelmek is. A növekvő inflációra adott monetáris politikai válaszok is a kriptók ellen dolgoznak. A kriptovaluták a 2008-as válság után, a válság során a pénzügyi intézményrendszerben fellépett problémákra adott drasztikus válaszként jöttek létre, teljes mértékben ki akarják zárni az említett intézményeket az online fizetésekből. Így eddig jellemzően laza monetáris környezetben léteztek, ami ösztönzi a befektetői kockázatvállalást. Az inflációs problémák hatására viszont a jegybankok irányultsága megváltozott, szigorításba kezdtek, ami visszafogja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, így negatívan hat a kriptovaluták piacára. A szigorítás elsődlegesen az alapkamat emelésével valósul meg, így pedig a hitelkamatok is emelkednek, ami megnehezítheti a kriptovalutákhoz köthető beruházások végrehajtását is, tovább rontva a helyzetet. A szigorítással a kötvények nominális kamatai is emelkednek, újra versenyképesebbé válnak a kötvényhozamok, aminek hatására a befektetők jellemzően növelik kötvény kitettségüket más eszközök kárára, így pedig a kriptóknak is kevesebb tér jut. A feltárt jelenségek egyben arra is rámutatnak, hogy a Bitcoin és társai nem képesek teljesen függetlenedni a pénzügyi intézményrendszertől, főleg a jegybankoktól. A jegybankok ráadásul szerepüknél fogva ellenérdekeltek a kriptovaluták sikerében, hiszen ezáltal veszítenek a gazdaság feletti kontrolljukból, ami számukra komoly kockázat, így a központi banki ellenszéllel még egy esetleges feltámadás esetén is szembe kell nézni.
A kriptóvaluták kapcsán a növekvő energiaárak is komoly problémát jelentenek. Különösen igaz ez a proof-of-work [3] alapelv szerint működő kriptókra, mint amilyen a Bitcoin is, amelyeknél a tranzakciók elfogadásához igen jelentős számítástechnikai munka, és így rengeteg energia szükséges. Így amellett, hogy a környezetkárosító hatás miatt már egyébként is komoly kritika éri az ilyen elven működő kriptókat, még a bányászat költségei is drasztikusan emelkednek. A problémára ugyanakkor kínálkoznak megoldási lehetőségek, ilyen a megújuló energia alapú bányászat, vagy a proof-of-stake [4] alapelvre való átállás. Ez az elv viszont felveti a koncentráció problémáját, vagyis, hogy az egyébként is nagyobb tulajdonrésszel rendelkező szereplők könnyebben növelik még tovább vagyonukat, túlzottan dominánssá válhatnak a hálózatban. Így éppen a kriptovaluták egyik legvonzóbb tulajdonsága, a demokratikus működés veszhet oda. Tehát megállapíthatjuk, hogy a magas energiafogyasztás problémájának megoldása sem ígérkezik egyszerűnek.
A monetáris politikai tendenciákra, illetve az energiaárakra való érzékenység rámutat arra is, hogy a kriptovaluták valójában nem teljesen függetlenek a makrókörnyezettől.
2.2. Negatív hírek
A kriptopiacot érintő negatív hírekből sem volt hiány az elmúlt időszakban. Június 12-én a Celsius Network, mely egy kriptopiaci bankként pozícionálta magát, felfüggesztette a tranzakciókat és a betétkivonást az extrém piaci kondíciókra hivatkozva. A vállalat júliusban megindította a csődeljárást, jelenleg pedig azt kívánja elérni az illetékes hatóságnál, hogy eladhassa stablecoinjait és ezzel likviditáshoz jusson. A Celsius igen népszerű volt amiatt, hogy igen magas, 6, 10 vagy akár 18%-os kamatot fizetett a nála tartott kriptovaluta-vagyonok után, viszont a vállalat nem volt elég jövedelmező ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudja, ráadásul a nála elhelyezett eszközökkel való kereskedéssel próbálta előteremteni a szükséges bevételt. Így a Celsius vezetőjét joggal vádolják azzal, hogy pilótajátékot folytatott. A nyilvánvaló problémák mellett valamelyest öngerjesztő folyamatról is beszélhetünk, a piaci összeomlás hatására csődbe jutott egy fontos szereplő, kiütköztek a Celsius problémái, tovább fokozva a negatív piaci hangulatot. Ráadásul nem ez az egyetlen feltételezett kriptopiaci pilójáték az elmúlt időszakban, az USA tőkepiaci szerve, a SEC 11 személyt vádolt meg augusztus elején hasonló cselekménnyel. Az érintettek Forsage néven, 300 millió dollár értékben folytatták tevékenységüket. A nyár folyamán az egyik legnagyobb kriptotőzsde, a Binance is bajba került, hacsak rövid időre is. Az intézmény június 13-án felfüggesztette a kivételt 3 órára, egy beakadt tranzakció okozta hibára hivatkozva.
A bennfentes kereskedés kérdésköre is egyre égetőbb, tovább növelve a bizonytalanságot. Június 2-án először emeltek vádat a világon kriptoeszközökkel kapcsolatos bennfentes kereskedés miatt (bár itt NFT-kről [5] volt szó, nem klasszikus kriptovalutákról), továbbá a Terra-Luna összeomlásnak is köszönhetően a már említett SEC vizsgálatot indított abban a kérdésben, hogy a kriptotőzsdék megfelelően védekeznek-e a bennfentes kereskedés ellen. Ugyanis nincs egy központi hatóság, mely meghatározná a bennfentes kereskedés ellenes szabályokat, így a szereplőknek maguknak kell ezt megtenni, így valóban kérdéses, hogy megfelelő-e a védekezés. Ez a jelenség egy általánosabb problémára is rámutat, mégpedig arra, hogy a kriptókkal való kereskedés kapcsán olyan gondok léphetnek fel, amelyek a hagyományos eszközök esetén már megoldottak.
Eddig elég egyértelműnek tűnik a helyzet, úgy tűnik, hogy a kriptopiaci összeomlást a kockázati étvágy csökkenése, a kedvezőtlen makrókörnyezet és a részben már az összeomlás hatására bekövetkező egyéb negatív jelenségek okozták. Van azonban egy ennél összetettebb szempont is.
3. Kriptovaluták mint menekülő eszközök?
A kriptovaluták igen sokban különböznek a hagyományos eszközöktől, ennek megfelelően hozamaik is alacsonyan korreláltak a hagyományosan eszközök hozamaival. Emiatt pedig felmerült fedezeti célból való alkalmazásuk, a Bitcoint például a digitális aranynak is nevezték már, nagyfokú hasonlóságot feltételezve a hagyományosan fedezeti célból alkalmazott nemesfémmel. Ez alapján viszont a világ szinte minden tőkepiacán megjelenő bizonytalanság még akár a Bitcoin és a többi kriptovaluta népszerűségének növekedését is okozhatta volna. Hogy miért nem így történt? Erre a választ a másik olyan válság adja meg, amely alatt már léteztek kriptovaluták, vagyis a Covid-válság. Ebben a válságban még megjelent a kriptovaluták menekülő eszközként való alkalmazása, a kriptovaluták piaca likvidebbé vált a válság hatására. Ugyanakkor a kriptovaluták volatilitása még ez a hatás mellett is rendkívül magas volt, lényegesen magasabb, mint a már említett aranyé. Egy az arany hozamát követő ETF [6] (GLDM, a termék részletes bemutatása itt található) napi hozamainak évesített szórása 19,5%, egynapos, 99%-os historikus VaR-ja [7] -3,6% volt a 2020 március eleje és 2021 március vége közötti időszakban, vagyis akkor, amikor a pandémia sajnos igen erősen meghatározta az életünket, a Bitcoinnál, mint a legérettebb és legismertebb kriptovalutánál ezek az értékek 80,3% és -12,9%. Tekinthetünk-e egy ennyire volatilis eszközre menekülő eszközként? A válasz egyértelműen nem, és úgy tűnik, hogy mostanra a legtöbb befektető is hasonló következtetésre jutott. Tehát az extrém volatilitás, az összeomlásra való hajlam a kriptovaluták alternatív instrumentumként, fedezésre való alkalmazását is ellehetetleníti, vagy legalábbis igencsak megnehezíti. Úgy tűnik, hogy már csak a magas hozampotenciál teheti őket vonzóvá.
4. Van-e remény?
Azt látjuk tehát, hogy a kriptovaluták összeomlása a kockázati étvágy csökkenésének, a kedvezőtlen makró hatásoknak, az instrumentumokat érintő negatív híreknek és a menekülő eszközként vallott kudarcnak tudható be. Azt természetesen nem zárható ki, hogy újra igen magas hozamokat produkáljanak. Azok a tulajdonságok, amelyek korábban vonzóvá tették őket, így a mögöttes technológia, a pénzügyi intézmények hiánya, az ígért biztonság, a gyors tranzakciók továbbra is megvannak. Reményt adhat a második legnépszerűbb kriptovaluta, az Ethereum esetén, hogy szeptember 6-án és szeptember 15-én megérkezett a régóta várt fejlesztés két fázisa, mely proof-of-stake elven működővé alakítja az Ethereumot, kezelve ezzel a magas energiafogyasztás problémáját. Az viszont kétségtelen, hogy nehéz a talpra állás megtépázott hírnévvel, kedvezőtlenné vált gazdasági környezetben.
[1] Olyan kriptovaluta, melynek értéke egy hagyományos pénzhez, például a dollárhoz kötött.
[2] Pilótajáték: Pénzügyi területen jellemzően olyan üzleti modell, melynek lényege, hogy az újonnan belépők befizetéséből kerül kifizetésre a korábbi belépőknek ígért magas hozam. Ha már kellően sokan vannak a rendszerben, és nincs elég új belépő, bekövetkezik az összeomlás.
[3] A tranzakciók konszenzusos elfogadását egy nagy számítási kapacitást igénylő feladat megoldásával járó munka garantálja.
[4] Ezen alapelv szerint a birtokolt kriptovaluta vagyon, tulajdonrész alapján gyakorolják a bányászati jogokat a hálózat szereplői.
[5] Non-Fungible Token, magyarra nem helyettesíthető zsetonként (token) fordítható. Egy digitális információ, szerződés, amit blokkláncon tárolnak, és gyakorlatilag bármi, nem fizikai és fizikai dolgok is lehetnek mögötte (például kép, zene, műtárgy).
[6] Exchange Traded Fund, tőzsdén kereskedett eszközkosár, kollektív befektetési forma, mely egy adott index, gazdasági szektor, árupiaci termék vagy egy egyéb eszköz teljesítményét követi.
[7] Az a hozamszint, aminél 99%-os bizonyossággal nem lesz nagyobb a legrosszabb veszteségünk, ha az adott eszközbe fektetünk; ezt az értéket a hozamok sorba rendezésével határozzuk meg a historikus módszer szerint.
0 hozzászólás