Válságok

Több különböző egyetemi órán fel szokott merülni a válságok témaköre, és azok gazdaságra, pénzügyi intézményekre és társadalomra gyakorolt hatásai. Azonban ezen tárgyak keretei között főleg történelmi vagy egész világra ható válságokról van szó. Gondoljunk csak az 1929, 1973 vagy 2008-ban kezdődő válságokra. Ezen események tárgyalásában az is közös, hogy nagyrészt USA-centrikusan vannak elmesélve, a többi országban történteket csak rövidebben említik meg. Azonban az USA-n kívül is bőven akadnak gazdasági nehézségek, bukkanók, amelyek közül két európai példát fogok kifejteni.

Eurozóna válság

A 2008-as gazdasági világválság az Egyesült Államokból gyűrűzött át a világ többi részére, így az Európai Unióba is. Azonban az USA-val ellentétben Európában egy másik krízisbe vezetett át. 2009 elejére az eurozóna több országa is fizetésképtelenség közelébe került, miután jelentős hiteleket halmozott fel. 

PIIGS Országok

Ezen az országokat szokták PIIGS-nek hívni, a szó maga a Portugália, Olaszország (Italy), Írország, Görögország és Spanyolország első betűiből épül fel. Az eurozónába csatlakozásuk után számottevően alacsonyabb kamattal tudtak hiteleket felvenni, mint belépésük előtt, köszönhetően az övezet erősebb gazdaságainak, mint Németország és Franciaország. Ennek viszont nem kellett volna azt jelentenie, hogy az országok annyi hitelt vesznek fel, amennyi csak jólesik nekik, hiszen ebben az esetben az euróövezet nagyon gyorsan elveszti a hitelezők bizalmát, ezzel jelentősen megnövelve az országok finanszírozásának költségét. Ennek a limitálására vezették be a stabilitási és növekedési paktumot, amely korlátozza a költségvetési hiányt (adott ország bevételeinek és kiadásainak a különbsége) a GDP 3%-ára, és az államadósságot a GDP 60%-ára. A kedvezőbb hiteleknek  köszönhetően a PIIGS országok GDP-jükhöz viszonyítva tetemes adósságot halmoztak fel. 

Krízis kibontakozása

2008-ban, pár héttel a Lehman Brothers összeomlása után Izland volt az első európai ország, amelynek a bankrendszere jelentős problémával találta magát szemben. Az állam bankjai az ország GDP-jének tizenegyszeresének megfelelő mennyiségű pénzügyi eszközt, betétet (Egyesült Királyságból és Hollandiából) halmoztak fel köszönhetően az előző években könnyen elérhető forrásoknak. Azonban ahogyan a pénzügyi intézetek izlandi bankokba vetett bizalma lecsökkent, a bankok nem bírták kifizetni a megemelkedett kockázattal járó magasabb kamatokat. Továbbá a külföldi betétesek látva a bizonytalanságot, minél gyorsabban ki akarták venni a pénzüket, amely bankpánikot okozott, tovább rontva a bankok addig is rossz helyzetét.

Az izlandi bankkrízis kezdetét követően, 2009-ben az újonnan megválasztott görög kormány felszínre hozta, hogy elődje alul jelentette a költségvetési hiányt, és az államadósságot. Ennek köszönhetően a többi európai országban is csökkent a pénzügyi intézetekkel, kormányokkal szembeni bizalom, mely szignifikánsan növelte finanszírozási költségeiket. Ez a legrosszabbul a már említett PIIGS országokat, illetve Ciprust érintette, mivel ezek rendelkeztek arányaiban a legnagyobb, és így legnehezebben kifizethető hitelekkel. Ezek kifizetését tovább nehezítette az eurózóna közös monetáris politikája, mely miatt az eladósodó államok keze jobban meg volt kötve, mint abban az esetben lett volna, ha saját valutájuk van.

Kezelése, eredményei

Mivel a monetáris unióországai egy több szempontból összefüggő gazdaságot alkotnak, ezért az euróba vetett bizalom megőrzése érdekében egyes országoknak mentőcsomagokat kellett adni, azonban ezekért cserébe azoknak megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie. 

Ezek irányítására indították el az Európai Pénzügyi Stabilitási Intézményt (European Financial Stability Facility, EFSF) és vezették be az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmust (EFSM), melyek célja a tagállamok stabilitásának helyreállítása. Céljaik elérése érdekében segélyeket nyújtottak Írországnak és Portugáliának, illetve Görögország kormányzati hiteleit is átvette az EFSF. Az ideiglenes megoldás után egy véglegeset is bevezettek, lecserélték az EFSM-et és EFSF-et az Európai Stabilitási Mechanizmural, amely célja megegyezik az előzőek intézkedéseivel.

Az intézkedések ellenére az eurózóna és az Európai Unió gazdasága is lassan tért vissza, csupán 2014-re sikerült moderáltan helyreállnia, azonban egészen 2017-ig kellett várni a válságok előtti állapotok visszatéréséhez.

Orosz-ukrán háború és gazdasági hatásai

2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel elindítva a napjainkig tartó orosz-ukrán háborút. A konfliktusnak, mely során már több, mint nyolcvanezer katona, tízezer civil hunyt el, és ukrajna több városa is felismerhetetlenné lett bombázva, a két háborúban lévő országon kívül is komoly politikai és gazdasági hatást fejtett ki.

Ezeket a hatásokat több részre lehet osztani. Az első az Oroszországot hátráltató szankciók bevezetése, második az Ukrajnát jelentős összegekkel, eszközökkel való támogatása, harmadik pedig a konfliktus által egyenesen okozott károk (például gyárak leállása, mezőgazdasági tevékenységek limitálódása).

Szankciók

Oroszország gazdasági szereplőire, intézményeire és vállalataira a háború alatt több ország, köztük az Európai Unióval és Amerikai Egyesült Államokkal együtt szankciókat vetett ki. Ezeknek alapja az, hogy a szankciók hatást gyakorolnak a szankcionált gazdaságra, ezzel csökkentve annak GDP növekedését. Neuenkirch és Neumeier (2014) az ENSZ szankcióit vizsgálta, és kutatásukban azt találták, hogy ezek a beavatkozások szignifikánsan, évi  2,5 %-pont és 3,5 %-pont közötti mértékben tíz éven keresztül csökkenti a szankcionált ország GDP/fő növekedési rátáját, azonban ugyanez a hatás egy teljeskörű embargó esetén 5 százalékpontot is elér. Ezt a jelentős gazdasági lelassulást, vagy visszaesést követően az adott ország lakosai nyomást gyakorolnak politikai vezetőikre, akik a szankciók okát orvosolva tudnak továbbra is hatalmon maradni.

Azonban más közgazdászok úgy vélekednek, hogy autoriter országok esetében ez a második lépés kevésbé, vagy egyáltalán nem hatékony, mivel a szankcionált ország vezetői nem kérhetőek hatásosan számon, így nincsenek a szankciók okának orvoslására motiválva. Véleményük szerint ennek ellenére amiatt használt eszköz, mivel ez azon eszközök egyik legerősebbike, amelyben aktívan részt vesz a háborúban a tiltó ország.

A szankciók azonban nem csak a szankcionált, hanem a szankcionáló országokra is hatással van. Ezt közelről is láthattuk a különböző Oroszországra bevezetett korlátozások által. A vállalatok nem tudtak orosz cégekkel üzleteket kötni, az ellátási láncaik felborultak. Ezt legjobban azok az gyártók érzékelték, akiknek voltak oroszországi gyárai, vagy valamely alapanyagot importálnak onnan. Az alapanyagok közül a legjelentősebb a földgáz volt, amelynek áremelkedése jelentős problémákat jelentett az európai gazdaságoknak.

Ukrajna támogatása

Második gazdasági hatás az Ukrajnának nyújtott támogatások. Ahogyan azt a hírekben is olvashatjuk, mind az Egyesült Államok és az Európai Unió (és annak tagországai külön is) jelentős összegekkel támogatják az országot. Ezeket három kategóriába oszthatjuk, ezek a pénzügyi, humanitárius és katonai támogatások. A kategóriákban közös, hogy mind az adott ország költségvetésének részei, így más elemeitől vonnak el pénzt, azonban ezek egyben támogathatnak egyes iparágakat. Ennek jó példája az USA jelentős katonai (különböző fegyveres) támogatása, mely az amerikai fegyvergyártó cégeket is támogatta.

Ukrajna gazdasági nehézségeinek tovagyűrűzése

A harmadik azaz azok a károk, amelyeket az Ukrán gazdaság leállása okozott igen komplex, sok elemből áll, így ennek csak egy részét fogom kifejteni. Ezen belül a mezőgazdaságra kitérni. Ukrajna a világ egyik legjelentősebb termelője a kukoricának, gabonáknak, napraforgónak. 2023-ban például a világ kukorica exportjának 9,4%-át adta, amellyel a negyedik legnagyobb kukorica exporter. Emelett több olyan kisebb ország is van, amelyek ezen termékek importját jelentős arányban Ukrajnától szerzik, így a háború számukra mérvadó ellátási nehézségeket okozott.

Konklúzió

Összefoglalva, a cikkben két egyetemen kevésbé tanított politikai és gazdasági krízisről olvashattunk, amelyekről európaiként érdemes tudni, hiszen mégiscsak az Európai Unió egy tagországában élünk és az eurót, mint fizetőeszköz lehetséges valamikor bevezetik Magyarországra, ennek minden pozitívumával és negatívumával. Emellett Ukrajna a szomszédunk, így a háború esetleges eszkalálódása kifejezetten negatív hatással lehet ránk, és országunkra nézve. A gazdasági válságok szinte mindig nemzetközivé növik ki magukat, ezért esszenciális a döntéshozók szerepe a válságkezelésben, és a transzparens kommunikáció. Ahogy láthattuk, a görög események hatással voltak az egész EU-ra, és látjuk az orosz-ukrán háborúból, hogy a gazdaságok nagy része nem marad érintetlenül az események közepette.

Források

Ray, M. (2024). euro-zone debt crisis. https://www.britannica.com/topic/euro-zone-debt-crisis

Ganti, A. (2024). What Are PIIGS and the Link With European Debt Crisis. https://www.investopedia.com/terms/p/piigs.asp

Liberto, D. (2024). European Sovereign Debt Crisis: Eurozone Crisis Causes, Impacts. https://www.investopedia.com/terms/e/european-sovereign-debt-crisis.asp

Kenton, W. (2021). European Financial Stability Facility (EFSF). https://www.investopedia.com/terms/e/european-financial-stability-facility.asp

Fraser, I. (2022). Inside Iceland’s probe into the 2008 financial crash. https://www.ft.com/content/a5ba550f-2bcc-4947-b152-afe9bf5b0107

Copelovitch, M., Frieden, J. and Walter, S. (2016) The Political Economy of the Euro Crisis. Comparative Political Studies 49 (7) (March 14): 811–840. doi:10.1177/0010414016633227. https://dash.harvard.edu/handle/1/33694190

Szczepanski, M. (2019). A decade on from the crisis, Main responses and remaining challenges. European Parliamentary Research Service.

Coulson-Thomas, C. (2023). The Ukraine War and economic recession. Politieconomy (The International Research Journal of Political Economy), 8. pp. 29-41. ISSN 2348-3091. https://gala.gre.ac.uk/id/eprint/41526/

Neuenkirch, M. and Neumeier F. (2015). The Impact of UN and US Economic Sanctions on GDP Growth.

Statista (2024). Number of civilian casualties in Ukraine during Russia’s invasion verified by OHCHR from February 24, 2022 to July 31, 2024. https://www.statista.com/statistics/1293492/ukraine-war-casualties/

Ivshina, O., Dale, B. & Brewer K., BBC (2024). Russia’s meat grinder soldiers – 50,000 confirmed dead. https://www.bbc.com/news/world-68819853

Statista (2024). Production of grain in Ukraine from marketing year 2021/22 to 2024/25, by type. https://www.statista.com/statistics/1379641/ukraine-grain-production-by-type/

Hufbauer, G. et al. (2008) Economic Sanctions Reconsidered

Statista (2024)  Share of global corn exports in 2023, by country. https://www.statista.com/statistics/254302/distribution-of-top-global-corn-exporters/