Gyorstalpaló a magyar költségvetés helyzetéről

A költségvetési egyensúly és az államadósság alakulása alapvető fontosságú minden gazdaság számára. Magyarországon a költségvetési hiány évek óta magas (tavaly 6,7% volt, ezzel a második legrosszabb az EU-ban), az államadósság pedig 73,5%-on van, melyek távol maradnak az EU-s 3%-os és 60%-os célértékektől [1]. Ebben nagy szerepe volt az utóbbi évek gazdasági sokkjainak, a COVID-19 világjárványnak és az energiaválságnak, amelyeket a kormánynak hirtelen és gyorsan kellett kezelnie, megtartva korábbi fiskális politikai irányvonalát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a költségvetési egyensúly és az államadósság alakulását, elemezzük a kihívásokat, valamint felvázoljuk a jövőbeli kilátásokat.

A költségvetési egyensúly és a fiskális politika céljai

Magyarország kormánya az EU-s kötelezettségeknek megfelelően évek óta törekszik arra, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a GDP 3%-át. Ennek célja a fenntartható pénzügyi gazdálkodás biztosítása és az államadósság növekedésének megfékezése. Azonban a fiskális egyensúly megtartása gyakran ütközik más, rövid távú gazdaságpolitikai célokkal, például a munkahelyek megőrzésére és a gazdaság ösztönzésére irányuló törekvésekkel.

A 2010-es években a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a költségvetési egyensúly javítására. Az államháztartási hiányt sikerült csökkenteni, és néhány évben a költségvetés majdnem egyensúlyban volt. Azonban a pandémia és az energiaválság ismét jelentős deficitet eredményezett. A válságok rávilágítottak arra, hogy a fiskális politika mozgástere korlátozott, ha egy ország költségvetési helyzete nem elég stabil.

Az államadósság alakulása és szerkezete

Az államadósság alakulása hosszú távon meghatározza az ország gazdasági stabilitását. Magyarországon az adósság/GDP arány a 2008-as pénzügyi válságot követően megugrott, majd lassan sikerült valamennyire mérsékelni.

A 2010 utáni intézkedések a költségvetési egyensúly helyreállítását és az államadósság csökkentését tűzték ki célul. Az Orbán-kormány célja az volt, hogy a fiskális politika stabilizálja az államháztartást, megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, és csökkentse az ország külső sérülékenységét. Átalakították az adórendszert (egykulcsos személyi jövedelemadó, szuperbruttó bevezetése, ÁFA emelés, szektoriális különadók bevezetése), államosították a magánnyugdíjpénztárakat, valamint bevezették a rezsicsökkentés programját. Továbbá ekkor kezdődtek a nagy állami beruházások, amelyek a gazdaság élénkítését célozták. Az intézkedések sikeresnek bizonyultak [2] és jelentősen csökkentették az államháztartási hiányt, de számos problémát nem oldottak meg: az állami nyugdíjrendszer közel sem működőképes, a rezsicsökkentés növelte az állami vállalatok finanszírozási igényeit, a gazdaságélénkítő programok és a (néhol szükségtelen) beruházások szintén növelték a költségvetés kiadásait.

2013-tól kezdődött a lakossági állampapírok népszerűsítése. A kormány célja az államadósság szerkezetének átalakítása volt, hogy csökkentse az ország külső pénzügyi függőségét, és a devizában felhalmozott adósság arányát, ezzel mérsékelve az árfolyamkockázatokat. Ennek érdekében különböző kedvező kamatozású lakossági állampapírokat vezetett be (pl.: MÁP+). Ez hozzájárult a külföldi finanszírozástól való függőség csökkentéséhez. Azonban ennél is nagyobb problémát okozott az ország külső hatásokra való kitettsége, ami a COVID-válsággal be is bizonyosodott. Mint ahogy az ábra is mutatja, 2019-20-ra sikerült visszaszorítani az államadósságot, azonban a COVID-19 járvány ismét emelkedő pályára állította, amely 2020-ra elérte a GDP 80%-át [3].

1. ábra: Magyarország bruttó államadóssága a GDP %-ában (2000-2022). Forrás: Portfolio.hu

A válságok hatása a költségvetési egyensúlyra

A COVID-19 járvány hatalmas terheket rótt a költségvetésre, mivel a kormány számos válságkezelő intézkedést vezetett be: munkahelyvédelmi támogatásokat, adókedvezményeket, egyszeri pénzbeli szociális támogatásokat és egészségügyi beruházásokat (oltóanyag és védőfelszerelés beszerzések, oltási programok, kórházfelszerelések). Emellett folytatódtak további gazdaságélénkítő fejlesztések az ipari beruházások és a mezőgazdaság ösztönzésére, valamint infrastrukturális beruházásokkal igyekezték mérsékelni a foglalkoztatási válságot.

Ezek az intézkedések rövid távon elkerülhetetlenül növelték a költségvetési hiányt, ami 2020-ban meghaladta a 8%-ot [4]. Bár ez a kiugró deficit szükséges volt a gazdasági összeomlás elkerüléséhez, hosszú távon kihívásokat jelentett az államadósság csökkentésében.

2. ábra: Magyarország költségvetési hiánya a GDP %-ában (1999-2021). Forrás: Portfolio.hu

A COVID és az ukrán háború sokkjainak hatására az energiaárak drasztikus emelkedése (különösen 2022-ben) további költségvetési kihívásokat jelentett. A rezsicsökkentés fenntartása, amely a kormány egyik legnagyobb szociálpolitikai intézkedése, jelentős kiadásokkal járt már eddig is. Mivel a kormány nem kívánta teljes mértékben a lakosságra hárítani az emelkedő energiaárakat, az állami kiadások ismét megugrottak. Ezt a rezsicsökkentés átalakításával igyekeztek mérsékelni. A másik nagyhatású intézkedés az árstopok bevezetése volt [5], amely bizonyos élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozott, ezzel akadályozva a termékek drágulását. Azonban ez készlethiányhoz vezetett, különösképpen az üzemanyag esetében.

Kilátások

A magyar költségvetés továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. A legutóbbi adatok szerint a költségvetési hiány mértéke magasabb lesz a korábban tervezettnél. Az államháztartás 2024 augusztusában 414,4 milliárd forintos rekorddeficitet ért el [6], amely a legmagasabb augusztus havi hiány volt az elmúlt 23 évben.

3. ábra: Az államháztartás egyenlege augusztusi hónapokban (2002-2024). Forrás: Portfolio.hu

A költségvetés eddigi legnagyobb kiadásai az évben a nyugellátásokra, a kamatkiadásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra vonatkozott. Emellett az se segít sajnos az ország helyzetén, hogy az EU-s bevételek jelentősen lecsökkentek a támogatások befagyasztása miatt, amelyeket az itthoni kasszából kell pótolni.

Összességében Magyarország gazdasági kilátásai 2024-ben továbbra is mérsékeltek, és a kormánynak egyensúlyozni kell a költségvetési szigorítások, a gazdaságélénkítés és az EU-val való együttműködés között. A kérdés az, hogy mennyire fenntartható ez az állapot az uniós források nélkül, és hogy mennyire képes a kormány a gazdasági bizalmat helyreállítani.