A Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hetének nyitó előadását Krekó Péter, politikai pszichológus tartotta egyik szakterületéről, az összeesküvés elméletekről és az álhírekről. Előadása során az összeesküvés elméleteket különböző szempontokból mutatta be és sok való életi példákat hozott számunkra. Ezeket szeretném most bemutatni.

Fogalmak

Először is, mielőtt részletesen belemerülnénk az összeesküvés elméletekbe, tisztázzuk ennek pontos jelentését, valamint egyéb olyan fogalmakét, amik ebben a témában gyakran felmerülnek, mint az álhír, a dezinformáció és az áltudomány.

Az összeesküvéselmélet maga egy olyan hiedelmet jelent, valaki(k)kel szemben egy személy vagy egy csoport összeesküvést hajt végre. Ez viszont nem mondja ki, hogy valójában igaz-e vagy hamis az adott hiedelem. Az ilyen történetek szereplői gyakran nagy befolyással bíró személyek, mint politikusok vagy anyagi hatalommal bírók, pl.: bankárok. Ezen elméletek gyakran kizárják az emberi hiba lehetőségét és mindent szándékos cselekvésnek tulajdonítanak.

Az álhírek ezzel szemben definíció szerint hamisak és céljuk a szándékos megvezetés. Erre egy jó példa az az álhír, hogy Ferenc pápa támogatta Trump-ot a 2016-os amerikai elnökválasztásokon. Ezt a hírt több, mint az amerikaiak fele el is hitte, pedig csak politikai érdekekből lett terjesztve.

Ettől különböző az áltudományok helyzete, amelyek tudományosnak akarnak látszani, de valójában a módszertani kritériumoknak egyértelműen nem felelnek meg. A céljuk általában a tudományok által hordozott presztízs megszerzése. Szemléltetésként hozható erre a példa, hogy egyes orosz orvosok „felfedezték”, hogy a koronavírust 5G sugárzásnak kitett baktérium okozza.

A negyedik kulcskifejezés pedig a dezinformáció, amelyet általában gyűjtőfogalomként használnak, amiben lehetnek megtévesztő, torzított információk, vagy éppen rossz kontextusba helyezettek. Míg a magyarban egy szót használunk erre, a dezinformációt, addig az angolban létezik erre kettő fogalom is, a disinformation és a misinformation. A kettő közötti különbség abban rejlik, hogy míg a disinformation egy szándékosan terjesztett megtévesztő információt jelent, addig a misinformation terjesztője abban a tudatban van, hogy az valós, azaz maga sem tudta, hogy nem igaz hírt közöl. Dezinformációra (azaz disinformation-re) példa a Russian Today orosz propaganda hírportálon közölt cikk, miszerint Detroitban egy sátánista csoport szobrot emelt a sátánnak. Ez önmagában igaz, de semmi jelentőséggel nem bír, különösen az oroszoknak, viszont a cikk azt az üzenetet szándékozta átadni, hogy az USA hanyatlásban van és Oroszország nála jobb hely.

Terjedés

A kitalált hírek terjedésének fokozott sebességét nagyon jól mutatja az a tény, hogy a Twitteren gyorsabban terjednek a kitalált hírek, mint a valósak. Ennek az az oka, hogy az álhírek mindig új információt tartalmaznak, ez pedig pontosan az, amit el is várunk, ha már egyszer híreket olvasunk. Egy további nagyon fontos tényező az érzelmeink; a hírek tudnak bennünk reményt, félelmet vagy akár gyűlöletet is aktiválni. Ilyenkor derül fény arra, hogy racionalitásunk erősen korlátozott. Emellett az is szerepet játszik, hogy szíveseben olvasunk olyan híreket, amik megerősítik saját prekoncepcióinkat. Egy hétköznapi példa erre, hogy mindenki jobban szeret olyan híreket olvasni, amik arról szólnak, hogy a kedvenc focicsapatunk győzött, vagy hogy a kávé és a csokoládé közül melyik az egészségesebb.

Az összeesküvéselméletek terjedésénél nagy szerepet játszik az alacsony tudásszint és a bizalmatlanság is. Magyarországon például a lakosság 48%-a hisz abban, hogy a rák ellenszerét már megtalálták, csak eltitkolják, ez az arány Dániában csak 5%. Ezt az összefüggést támasztja alá, hogy Magyarországon a Pisa-felmérések alapján is csökkenőben van az átlagos tudás. Az összeesküvés elméletekre különösen fogékonyak az elnyomott és szegény körülmények között élők. Az USA-ban például az afroamerikaiak alacsonyabb arányban oltották be magukat, melyet az magyaráz, hogy ők jobban tartanak a kormánytól és a hatóságoktól. Itt jön elő a bizalmatlanság, mint hatás.

Érdekes továbbá, hogy a véleményformáló emberektől, azaz politikusoktól vagy celebektől az összeesküvés elméletek csak 20%-a származik, viszont a közösségi médiákban való gyors terjedésükért 70%-ban ők felelősek, hiszen fontosabbnak tartjuk azt, amit ők osztanak meg és terjesztenek, mint amit egy hétköznapi ember.

A dezinformáció forrásai különböző szereplők is lehetnek. Egyrészt gyakoriak a politikusok vagy a geopolitikai szereplők. Erre az esetre példa Kínának azon törekvése a médiában, hogy lerombolja a nyugati vakcinákról alkotott bizalmat. Továbbá a nagyvállalatok is lehetnek a hamis információk terjesztői olyan célból, hogy a saját – adott esetben környezetre káros – iparágukat jobb fénybe helyezzék. A dohányiparban finanszíroztak már korábban olyan kutatásokat, amik aláásták az egészségre való káros hatását. Végül pedig előfordul, hogy celebek vagy éppen kattintásvadász oldalak terjesztik az ilyen történeteket, hiszen ez valóban jó pénzforrás tud lenni, hiszen már csak Google-on keresztül is komoly hirdetési bevételre lehet szert tenni éves szinten.

Miért hiszünk az összeesküvés elméletekben?

Annak, hogy miért hisszük el ezeket a történeteket, több, egymás mellett is érvényben lévő oka van. Először is be kell látnunk, hogy felszínes információ feldolgozók vagyunk és naivak a minket érő ingerekkel, hatásokkal kapcsolatosan. Ez a kognitív lustaság jelensége, azaz amikor nincs kapacitásunk arra, hogy megpróbáljuk megkülönböztetni az álhíreket a valós hírektől. Emellett elfogultak is vagyunk az információfeldolgozás során, ezen jelenséget hívják „motivált pártos érvelésnek”, „motivált szkepszisnek” vagy „motivált tudománytagadásnak” témától függően. Erre sajnos pont ugyanannyira kitett mindenki, független az intelligencia vagy műveltségi szinttől. Például a magasabban képzett emberek, akik ezáltal magasabb jövedelműek is, jobban hittek a globális felmelegedés kitalációjában szimplán abból az okból, hogy az ő érdekeiknek jobban megfelelt ez a nézet. Egy kutatás szerint az, hogy mennyire tartunk egy forrást hitelesnek erősen korrelál azzal, hogy mennyire értünk vele egyet.

Hatások és megelőzés

Felmerülhet a kérdés, hogy probléma-e egyáltalán, ha az emberek egy része úgy gondolja, a Föld lapos. Ennek cáfolatát az elmúlt pár évben számos alkalommal megtapasztalhattuk sajnos. Különösen a covid járvány alatt láthattuk, hogy a tévhitek akár halálosak is tudnak lenni, jó példa erre a WhatsApp-on elterjedt hír, mely szerint az etil-alkohol véd a covid megfertőződés ellen. További példa a mianmari népirtás is, mellyel kapcsolatban azóta a Facebook fel is vállalata a felelősségét, hiszen álhírek is terjedtek a mianmari rohingja népről, amik gerjesztették az indulatokat ellenük.

A szakértők szerint a leghatékonyabb védekezés a jelenséggel szemben az lenne, ha az álhírek vagy összeesküvés elméletekkel kapcsolatos tartalmak már azelőtt el lennének távolítva, mielőtt meglátnánk őket, mert akár az egyszeri érintkezés is komoly hatással lehet ránk. Ez viszont sajnos nehezen lenne megvalósítható, így a reális stratégia az a megfelelő gondolkodásmód elsajátítása lenne. Az attitűd rendszerünk is hasonlóan működik, mint egy oltás; ha piciben találkoznánk vele az iskolában, akkor a nagyban, azaz a való életben is tudnánk már hogyan kell reagálni. Végül pedig egy kis önismeret is szükséges, hiszen nekünk is tisztában kell lennünk saját személyiségünkkel, érzékeny pontjainkkal ahhoz, hogy tudjuk milyen álhíreket vagyunk hajlamosabbak elhinni és a potenciálisan veszélyeseket azonosítani tudjuk a mindennapok során.


Vangelista Flóra

Vangelista Flóra vagyok, a Corvinus pénzügy és számvitel szakján másodéves hallgató. A Hellerbe 2022 tavaszán nyertem felvételt, aminek köszönhetően megtapasztalhattam milyen egy lelkes közösség részese lenni, ahol mindenki bármikor, bármiben segít a másiknak. Jelenleg a BB, azaz a közösségi team tagja vagyok, aminek nagyon élvezem a feladatait, de szeretek minden félébe belekóstolni, így örülök, hogy a cikkírásra is adódott lehetőségem. Szabadidőmben szeretek nyelveket tanulni, a legújabb projektem az olasz.

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Content is protected !!